Video endoszkópos (minimálisan invazív) műtétek
(Dr.Bognár Zsolt)

A 80-as évek végén az orvostudományban is térhódításba kezdett az üvegszál optikás technika alkalmazása, amely lehetővé tette flexibilis eszközök alkalmazását. Ezáltal nem csak az eszközök váltak könnyebbé, de a gyógyászat olyan területein is alkalmazni lehetett őket, ahol korábban erre nem volt lehetőség. Manapság egyre szaporodik azoknak a műtét-típusoknak a száma, amelyek ilyen minimálisan invazív, azaz alig megterhelő módon elvégezhetőek, azonban minden esetben a sebésznek kell eldöntenie, hogy az adott kórkép műtéti megoldása lehetséges-e ezen az úton.

A video-endoszkópiának három fő alkalmazási területe van:

  1. Az endoszkópia a testnyílásokon keresztül üreges szervek (pl: légutak, emésztőcsatorna, húgyutak) vizsgálatára illetve azokban végzett kisebb beavatkozáskra alkalmas..Ilyen vizsgálatokat és beavatkozásokat kórházunk Gégészeti- Bronchológiai osztálya, Gastroenterologiai osztálya és Urologiai osztálya végez..
  2. A laparoszkópia (hasüregben) és a torakoszkópia (mellüregben) során merev optikai eszközzel, 1-2 cm-es művi nyíláson (seben) behatolva tekintjük át széndioxid gázzal feltöltött testüreget. Ilyenkor a bevezetett kamera képét egy monitoron látjuk, amely a beteg mellett helyezkedik el. Ez a módszer lehetőséget ad diagnosztikus és terápiás beavatkozásokra egyaránt. Az eljárás elnye, hogy a műtét elvégzéséhez néhány apró, mindössze 1-2 cm-es seb keletkezik, a hagyományos, nagy műtéti sebekkel szemben. Műtét után a beteg sokkal hamarabb felkelthető ágyából, hamarabb visszatérhet a közel normális életvitelhez, 2-3 nap után otthonába távozhat, és csak varratszedésre kell ismét jelentkeznie. Az otthoni ápolás gyakorlatilag nem jelent megterhelést a családnak, hiszen a beteget nem korlátozza a sebek feszülése okozta fájdalom. A hasüregi szerveknek is kisebb megterhelést jelent, így a hasi műtétek jelentős hányadában kialakuló hasüregen belüli összenövések, és ezáltal a késői szövődmények veszélye is csökken. Osztályunkon a 90-es évek közepe óta végzünk laparoscopos műtéteket. Napjainkban diagnosztikus célokon túl a hasüregben herevisszér (varicocele), epekövesség (cholelithiasis), petefészek betegségek (ciszták daganatok),  lép betegségek (ciszták, túlműködés okozta vérszegénység vagy vérlemezkehiány)  kezelésére, a mellüregben tüdőelváltozások (bullák, daganatáttétek),  tölcsérmellkas (pectus excavatum) megoldására is.
  3. Az artroszkópia során ízületi üregekben végzünk diagnosztikus vagy műtéti tevékenységet, ugyancsak művi nyílásokon keresztül. Ezeknél a műtéteknél azonban nem gázzal, hanem folyadékkal töltjük fel az ízületi üreget. Leggyakrabban a térdízületi sérülések (porcsérülés, szalagsérülés, meniszkusz sérülés) ellátására használjuk.