Amit a  vakbélgyulladásról tudni illik...
(Dr. Sárközy Sándor )

A vakbélgyulladás (helyesen: féregnyúlványgyulladás, latinul: appendicitis) a leggyakoribb  heveny hasi kórkép gyermekkorban. Oka nem tisztázott, egyes becslések szerint minden negyedik-ötödik ember átesik rajta élete folyamán.  Mai tudásunk szerint ha egyszer kialakult, magától nem múlik el (legfeljebb csak az esetek elenyésző hányadában), ezért kezelésére egyetlen lehetőség van: a műtét.

A féregnyúlvány egy (emberben jelentéktelen) nyirokszerv, amely a vékonybél-vastagbél átmenetben elhelyezkedő vakbél kesztyűujjszerű, gilisztához hasonló alakú és nagyságú nyúlványa. A betegség lényege a féregnyúlvány gyorsan súlyosbodó gyulladása, amely végül 1-2 nap alatt, de nemritkán órák alatt a csökevényes kis bélszakasz egész falára kiterjed és annak elhalásához és kilyukadásához ( perforációhoz) vezet.

A tünetek kezdetben enyhék, azonban lassan, de biztosan mind súlyosabbá válnak. Leglényegesebb közöttük az állandósuló jobb alhasi fájdalom, amely a gyulladás előrehaladtával nem csak egyre erősebb lesz, de a jobb hasfél egyre nagyobb területére terjed ki, amelynek aztán már az érintése is igen kellemetlen a kis beteg számára. Kezdetben csak rossz közérzet, étvágytalanság, később hányinger, hányás és láz is társulhatnak a fájdalomhoz. Ahogy közeledik a perforáció, a hasfali izgalom kialakulásával a mozgás is fájdalmat okoz és a beteg nehezére esik, emellett az általános állapot is romlik: a gyermek „egyre betegebb" lesz. A folyamat annál gyorsabban halad előre, minél fiatalabb a beteg. Végül, ha nem történik meg a műtéti beavatkozás bekövetkezik a perforáció és kialakul a hashártyagyulladás, ami életveszélyes helyzetbe sodorhatja a beteget.
A tünetek kezdetben igen megtévesztőek is lehetnek, egyszerű gyomorrontásra emlékeztetnek. Más esetben, ha például a gyulladt féregnyúlvány lelóg a hólyaghoz, a gyakori vizelési inger hólyaghurutot utánozhat, de az is előfordul, hogy bélfalizgalom okozta hasmenés miatt bélhurutra terelődik a gyanú. Általában véve, a féregnyúlvány szokatlan helyzete mindig megnehezítheti a megítélést. Félrevezethet az a tény is, hogy a vakbélgyulladás gyakoribb hurutos időszakban, járványok idején. A diagnózis tehát nem is olyan könnyű, ezért 6 órán túl tartó és fokozódó hasi panaszokkal mindig forduljon sebészhez, akinek az elkülönítésben a laborháttér és ultrahangos szakember is a segítségére lesz.
 

Minden olyan hasfájás ,
amely hirtelen (=előzmények nélkül) kezdődött,
4-6 órán belül magától nem szűnik,
hanem fokozódik ,
heveny hasi kórképre gyanús,
ezért sürgős sebészeti vizsgálatot igényel!

A kezelés műtéti. Ma még más biztonságos módszer nem áll rendelkezésre, noha sokféle próbálkozás történt és történik ma is a jegeléstől a borogatásig, az antibiotikumtól a természetgyógyászatig. Ezekkel mi magunk is megpróbálkozunk, de csak akkor, ha nem biztos a diagnózis, és megfigyelésre vesszük fel a beteget. Az esetek egy részében megszűnnek a panaszok, ilyenkor nem vakbélgyulladás volt a tünetek oka. Ha azonban a vakbélgyulladást megállapítottuk, műteni kell, mert a további késlekedés már veszélyes lehet. A műtét altatásban történik, ezért a kis beteg számára fájdalmatlan és gyors megkönnyebbülést hoz. A műtét után - súlyosságtól függően -  4-10 napot kell  a kórházban tölteni.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Heveny hasi kórkép nek (ú.n. "akut has") nevezzük az olyan hirtelen kezdődő, gyorsan romló és kezelés nélkül hasi katasztrófához (pl.: bélelhalás, perforáció, hashártyagyulladás) vezető hasi folyamatokat, amelyek sürgős műtétet igényelnek.
Az ilyen betegségek (pl.: féregnyúlványgyulladás, bélelzáródás, gyomor-bélperforáció stb.) vezető tünete a fájdalom. Elkülönítésük, kizárásuk vagy kezelésük sebészeti feladat.
 
 





VISSZA