Benőtt köröm! – Az is valami?
Dr. Csitáry Ferenc

A fenti kissé rendkívüli cím azt szeretné tükrözni, hogy miközben a benőtt köröm jelenség mostohagyermeke az orvostudománynak, - alig-alig foglalkoznak vele tankönyveink, szakkönyveink – közben szinte népbetegség gyakoriságával fordul elő. Látszólag semmiség, mégis mennyi hátrányt okoz viselőjének, s mennyi problémával jár! Sem a belgyógyászati, sem a sebészeti, sem a bőrgyógyászati témájú könyveknek nem tárgya, mintha csak nem is létezne!

Keletkezésében a kiváltó ok mellett,- mely rossz körömvágás, baleset, egy tárgy ráejtése az ujjra, belerúgás valamibe, szűk cipő – kétségtelenül veleszületett hajlam, azaz: örökletes tényező is közrejátszik. Ha nem így lenne, nem lenne eltérő az, hogy ezek az okok egyeseknél minden további baj nélkül pár nap alatt gyógyulnak, másoknál pedig egy tartós folyamat kezdetét jelentik. Harmadik tényező kialakulásában a nagyvárosi lét, az életmód, a közlekedés megváltozása. Az edző- vagy futócipő utcai használata, a tanórákon ugyanannak a cipőnek viselése, melyben közlekedünk is, a testnevelés utáni higiéné elhanyagolása, zokni váltás elhagyása, - ezek mind közrejátszanak abban, hogy szinte népbetegség gyakoriságúvá vált a benőtt köröm jelenség. A betegség szót akarattal mellőzöm, mert az „egészségre” általában nem hat ki.     
Elég ránézni a lábujjra, - (kézen igen ritka) vagy megérinteni azt! Messze leggyakrabban az öregujj vagy öregujjak érintettek, akár mindkét oldali körömszélüknél is, így egyidejűleg 4 helyen is fennállhat.  
A kis seb regenerációval vagy reparációval gyógyulna, de az egyébként egészségesen jelen lévő köröm okozta állandó ingerlő hatásra önmagát gerjesztő, rossz körfolyamat indul: gyógyulásra törekvés, inger, nagyobb gyógyulásra törekvés, és így tovább! Előrement formában a köröm szélét már részben eltakarja a ráboruló sarjszövet, és itt új jelenség társul az alapállapothoz: a lob, vagy másodlagos gyulladás. A takart területen és a keletkező váladékban jó szaporodási feltételeket találnak a kórokozók. A felmerülő egyéb betegségektől történő elkülönítéshez ritkán rtg. felvételt készítünk, de szinte mindig látható a krónikusan gyulladt szövetek által okozott ál-csontkinövés képe. Köröm alatti szemölcstől, valódi csontkinövéstől a jelenséget meg kell tudnunk különböztetni!

A kezelés megválaszthatósága a tünetek időbeli fennállásának, a folyamat előrehaladásának függvénye. Korai szakban külsőleges szerek, ecsetelők, kenőcsök, gélek, oldatok, fürdetés eredményes lehet, és ez választandó a másodlagos krónikus gyulladás leküzdésére is. Az előrehaladottabb, vagy a fentiekre nem reagáló esetekben műtét javasolt.
Sajnos évente kb. 120 beteget operálunk meg, s mivel a jelenség akár egyszerre négy oldali is lehet, ennek megfelelően több műtétet végez a szerző. A műtétnek nem része a körömeltávolítás, mert a köröm jelenléte nem oka a benőtt köröm jelenség kialakulásának, így a körömlevételtől önmagában nem is gyógyul az állapot. Jól kialakult típusműtétje a körömszéli ékkimetszés, vagyis a köröm egy kb. 2-3 mm. széles sávjának, a köröm-matrix részletnek és a ráboruló sarjszövetnek egyben történő – tortaszelet szerű – kimetszése. A műtétet mai napság is a szegedi sebésztanárról Vidakovits Kamillóról elnevezve: Vidakovits
műtétnek, angol nyelvterületen Emmert plasztikának nevezik. A hátramaradó sebalap kezelésében a laser alkalmazásától az ecsetelőszereken át, a korszerű sebgyógyulást segítő oldatokig – széles a választék. A gyógyulásnak nem feltétele a laser-készülék használata!

A műtéti kezelés legnagyobbrészt vezetéses helyi érzéstelenítésben történik, csak különös okok : allergia az érzéstelenítőre, szellemi fogyatékosság, alacsony életkor /csecsemők/ esetén általános érzéstelenítésben. Általában járóbetegként kezeljük a pacienseket, ritkán: 4 oldali műtét, vérzékenység miatti előkészítés igénye esetén fel kell vennünk fekvőbetegnek őket. A műtétet másnap és harmadnap kötéscsere követi, mivel az ékkimetszés után a szövethiányt hátrahagyjuk, s abba oldattal átitatott gyógyszeres gézcsík kerül. E sebfelület kezelésének szerei : oldatok, ecsetelők, gélek, kenőcsök – számosak.
Mivel a műtét nem az okot, csak a már kialakult jelenséget kezeli illetve hárítja el, így a kiújulás lehetősége nagy: 10-30% közötti előfordulású. A jól megválasztott típusműtét helyes elvégzése utáni kiújulások tehát a jelenség alaptermészetéhez, biológiai zajlási folyamatához tartoznak, s bennük az örökletes tényezők igen fontosak, vagyis nem az alkalmazott eszköztől, /laser/ nem az alkalmazott sebfelület kezelő szerektől, s nem a műtétet végző személytől függenek. Műtét után kiújulásmentességet, teljes és végleges gyógyulást ígérni nem lehet!    

A megelőzés szempontjai a kiújulást megelőzendő a már operált betegeken is fontosak: jó körömvágási technika, hűvös vízben fürdések, higiéné, váltócipő, tiszta zokni váltása, jól megválasztott szellős lábbeli viselése, a láb szellőztetése, napoztatása, otthoni „meztélábazás” . Testnevelés után zuhanyozás, száraz tiszta zokni cseréje, iskolában váltócipő vagy papucs viselése, a lábujjak baleseteinek elkerülése: mind fontos szempontok!

Visszatérve tehát a címre: „az is valami?”, - igen! Mert a jelenség igen gyakori, mert sok paciens mindennapjait keseríti meg, rontja az iskolai előmenetelt, megelőző teendőket igényel, s mert az erre fogékony személyeknek a bármikori kiújulás lehetőségével kell számolniuk!