A szoptatásról

A megfelelő szoptatási mód mindig az anya kényelmes elhelyezkedésével kezdődik, hogy lazítani tudjon. Egyrészt azért, hogy képes legyen arra, hogy hosszú ideig erőfeszítés nélkül tudja csecsemőjét szoptatni, másrészt ha a nem megfelelő testtartás következtében, ha az anya feszültté válik, akkor nehezen lép működésbe a tej kiürülési reflex (let-down), és ez a kevés anyatej látszatát is keltheti.

Bármilyen testhelyzet, testtartás, amely az anyának és a babának is kényelmes, az jó szoptatási helyzet. Nem szabad, hogy a szoptatás során az anya akár a vállában, akár a hátában feszülést érezzen. 

Célszerű változtatni a szoptatási helyzeteket, mert ha különböző szögben tartja az anyuka a csecsemőt, a nyomás a mellbimbó különböző területére esik, és ez segíti megelőzni az érzékenységet.

Szoptatási testhelyzetek:

1.       Klasszikus szoptatási testhelyzet (bölcsőtartás):    

• Használhat az ülés kényelmessége érdekében középen lyukas ülőpárnát vagy egyszerű nem keményre fújt úszógumit.

• Hátát minden esetben támassza meg.

• Ülhet bárhol ami kényelmes, de fő szempont, hogy a karját is alá tudja támasztani

•  A lábait támassza meg, használhat ehhez zsámolyt, kisszéket, könyveket vagy törökülésszerűen keresztezze lábát ezzel is természetes bölcsőt képezve a baba számára.

• A csecsemő az oldalán feküdjön, hogy az egész teste szembe legyen az anyukával.

•  A baba feje kerüljön az anya könyök hajlatába, a hátát az alkarjával támassza meg, míg a kezével tarthatja a popsiját vagy a felső combját.

2.   Hónalj alatti tartás (tenyérben tartás):

Ennek a testhelyzetnek az előnye az, hogy a mellnek más szegmenseit tudja kiüríteni a baba különösen a külső hónalj felé eső részeket.  Ikrek szoptatásánál ajánlható.

• Ez a szoptatási mód alkalmazható álló vagy a már ismertetett ülő testhelyzetben is.

• Helyezze a csecsemőt a hónalja alá úgy, hogy a lába a karja alatt, a feje pedig a tenyerében pihenjen.

•  A baba fejét fel kell emelni (párna használata), hogy a mellbimbó magasságába jusson.

• Ülő helyzetben ügyeljen arra, hogy a baba lábát ne nyomja neki a szék hátlapjának.

3.    Fekvő testhelyzet:

•  Az anya feküdjön az oldalára, a feje alatt párnával.

•  A babát fektesse az oldalára maga felé fordítva.

•  A baba feje az anya könyökhajlatában, a szája mellmagasságban legyen.

• Mindkettőjük kényelmes elhelyezkedését segítheti párnákkal.

A csecsemőt a „kereső” és a „szopási” reflex segíti a szopás megtanulásában.

A „kereső” reflex:  A baba, arcának simogatására a kereső reflex miatt az inger irányába fordul. A „szopási” reflex hatására, ha bármi (akár a keze is) a csecsemő szájába kerül, szopni kezd. Azt, hogy hogyan kell a csecsemő szájába adni az emlőt, az anyának azt meg kell tanulnia. Az emlőbimbót körülvevő bimbóudvar alatt helyezkednek el a tejöblök, amelyre a csecsemőnek rá kell harapnia, hogy az anyatejet jól kiürítse a mellből, ezért a babának egészen közel kell kerülnie az anyához.

Mellre helyezés:

1.   „C” tartás: az édesanya úgy kínálja mellét, hogy a hüvelyk ujja a mell tetején, a többi alul legyen.

2.   A mellbimbóra kipréselt tejjel érintse, simogassa a baba alsó ajkát.

3.   A baba erre nyitni fogja a száját.

4.   Ha már elég nagyra nyitotta a száját, szinte ásít, tegye be mellét a szájába.

5.   Ha az emlőbimbó mélyen a csecsemő szájában védett helyzetbe kerül, a szoptatás során az anya nem érez fájdalmat, ha csak az emlőbimbó kerül a csecsemő szájába a szoptatás fájdalmassá válik és az anya emlőbimbója érzékeny, sebes lesz.

6.  A csecsemő olyan közel legyen, hogy az orra hegye érintse az anya mellét, ebben a helyzetben még egészen jól tud lélegezni.

A szoptatás során ahhoz, hogy a tejkiürülési reflex beinduljon, sokszor 2-3 perc szopás szükséges. Amikor a tejtermelés és kiürülés stabilizálódott az anyák általában megérzik, hogy mikor kell abbahagyni a szoptatást.  Ha a csecsemő elégedett, szinte „elalél” édesanyja karjaiban. Ilyenkor, ha már nem lehet őt további szopásra biztatni és az anya ki szeretné venni a csecsemő szájából a mellét, kisujját tegye a csecsemő szájának sarkába és így biztos, hogy csecsemője elengedi a mellbimbót.

Szerzők: Schneidler Margit, Barta Erika                                                  A rajzokat Bács Emese készítette

A cikk megjelent: a Gyógyhírek 2001/5 számában; a Gyógyhírek Anyatej magazin 2000; 2001; 2002; 2004 számaiban

Vissza a lap tetejére>>>>>

Vissza a Publiációink oldalra>>>>

Vissza az Anyatej magazin oldalra>>>>

Vissza a Főoldalra>>>>