Az emlő mirigyekből, és az azt körülvevő kötőszövetből és zsírszövetből áll. A mirigyek 15-25 különálló, elágazó rendszert alkotnak. A tejtermelő sejtek, az alveolusok, az egyes ágak végén helyezkednek el, és ezeket sima izom sejtek veszik körül. Az ezekből kiinduló tejcsatornák ágrendszer szerűen futnak a bimbóudvar mögötti tejgyűjtő öblökbe, amelyek külön nyílással nyílnak a mellbimbón.
A várandósság ideje alatt a mell felkészül a szoptatásra, a tejtermelő sejtek elkezdenek burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét. A mell megnagyobbodik. Az anyatej a szülést követően termelődik, eltekintve a kis előtejtől, amely a terhesség végén már előfordulhat.
A tejleadási reflex a „let-down” továbbítja az anyatejet a tejcsatornákban oly módon, hogy az oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja. Az oxitocin felszabadulását is maga a szoptatás idézi elő.
Az anyatej összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változó. Gondoljunk csak arra, hogy a szülést követő első hétben sűrű sárgás színű tej ürül, amelyet colosztrumnak neveznek. A colosztrum tápanyag összetétele a magasabb fehérje és ásványianyag-tartalomban és az alacsonyabb zsír és szénhidrát tartalomban különbözik az érett anyatejtől. Ugyanakkor a colosztrum az érett anyatejnél nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat, mindenekelőtt IgA-t. Ezt követi a lactáció 6-15. napja között termelődő átmeneti anyatej, amelynek tápanyag és immunglobulin tartalma a colosztrum és az érett anyatej között van. Az érett anyatej, amely összetevőiben már eltér a colosztrumtól, ez egy fehér hígabb tej. Összetételét az alábbi táblázat mutatja:
Ezen túl a koraszülöttek édesanyjának a teje is eltér az átlagostól, a baba igényei szerint alakul az összetétele. Továbbá egy-egy napon és egy-egy szoptatáson belül is változik az anyatej összetétele, hiszen szoptatáskor először egy híg vízszerű tej ürül, amelyet ú.n. szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsírdúsabb kalóriadúsabb tej. Kimutatták, hogy egy szoptatás alatt akár a négyszeresére is nőhet az anyatej zsírtartalma.
Az anyatej vizsgálata bizonyította, hogy a csecsemő számára az anyatejes táplálás nagyon fontos, sokkal előnyösebb, mint a mesterséges táplálás:
Az anyatej vizsgálata, a kutatások a főbb összetevők megmérésén túl, sok egyéb fontos betegséget megelőző illetve védő funkcióját fedezték fel az anyatejnek.
Feladatok a szoptatás elősegítése érdekébe:
A legújabb módszertani ajánlás szerint a csecsemők igényeit optimálisan az élet első 6 hónapjában a kizárólagos szoptatás, anyatejes táplálás kielégíti. Az anyák 98 %-a képes lenne szoptatni gyermekét, ha megfelelő ismeretekkel, önbizalommal rendelkezne, és megfelelő családi és egészségügyi szakemberek részéről megnyilvánuló támogató segítséggel rendelkezne. Elérendő cél, hogy minden csecsemőt életének első félévében, de legalább 4 hónapos koráig szoptassák, és anyatejen kívül semmi egyéb táplálékot ne kapjon.
A szoptatás megfelelő módja a szoptatási problémák megelőzésének kulcsa. Valójában a legtöbb szoptatással összefüggő probléma a helytelen szoptatási módok következménye.
A megfelelő szoptatási mód mindig az anya kényelmes elhelyezkedésével kezdődik, hogy lazítani tudjon. Egyrészt azért, hogy képes legyen arra, hogy hosszú ideig erőfeszítés nélkül tudja csecsemőjét szoptatni, másrészt, ha a nem megfelelő testtartás következtében, az anya feszültté válik, akkor nehezen lép működésbe a tej kiürülési reflex (let-down), és ez a kevés anyatej látszatát is keltheti.
Bármilyen testhelyzet, testtartás, amely az anyának és a babának is kényelmes, az jó szoptatási helyzet. Nem szabad, hogy a szoptatás során az anya akár a vállában, akár a hátában feszülést érezzen.
Célszerű változtatni a szoptatási helyzeteket, mert ha különböző szögben tartja az anyuka a csecsemőt, a nyomás a mellbimbó különböző területére esik, és ez segíti megelőzni az érzékenységet.
Az utóbbi időben igen elterjedt az u.n. igény szerinti szoptatás, amely korlátozás nélküli, éjjel nappal egyaránt gyakori szoptatást jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő szinte egész nap, szinte félóránként szopik, és a mellen van. Minden csecsemő más, van, aki 24 óra alatt 10-12 alkalommal is szopik és van, aki megelégszik a 6-8 alkalommal. Jó és célszerű is a csecsemő igényeihez igazodni, és nem az órát figyelni, hogy mikor kell szoptatni. A szoptatások gyakoriságát általában rá lehet bízni a csecsemőre, hiszen ez az ő igénye szerint egy-egy napon belül és hosszabb időszakot tekintve is változó lehet. Ha elegendő az anyatej, akkor a csecsemők általában 1-2 héten belül áttérnek a 7-9 alkalommal való szopásra.
A nagyfokú engedékenység mellett is azért nem ajánlott a 2 óránál gyakoribb szoptatás, hiszen ez már esetleg a tejtermelés ellen is hat, pl. azáltal, hogy sem az anya, sem a csecsemő nem tud pihenni. Ha a csecsemő sír ez nem jelenti mindig azt, hogy éhes.
Honnan tudhatjuk, hogy elegendő-e az anyatej?
Elegendő az anyatej, ha:
Ha nincs elég anyatej:
Ha így sem elegendő az anyatej, akkor lefejt anyatejjel lehet hozzátáplálni, amely lehet az édesanya saját anyateje és más anya teje.
Ki kaphat más anyától anyatejet?
Az anyáktól begyűjtött anyatejet a kórházakban ápolt, a csecsemőotthonokban nevelkedő és az otthon gondozott csecsemők kapják meg. Minden esetben igaz, általános szabályként elfogadott, hogy pótlásra csak akkor kerülhet sor, ha az édesanya saját csecsemőjét ellátni nem tudja. A részleteket elolvashatja az "Anyatej igénylése" oldalunkon vagy a " Ki kaphat anyatejet? cikkben.
Ez az a kérdés, amelyben a szakemberek véleménye sem mindig azonos. Ma van, aki azt a nézetet vallja, hogy az igény szerinti szoptatás mellett nincs szükség további fejésre, mert a kereslet és a kínálat elve érvényesül. Ez sok esetben be is válik, de sok esetben nem és az anyatej túl korai elapadásához vezethet. Ilyenkor nincs tartalék a rendszerben, amelyhez fordulni lehet különböző problémák esetén. Lefejt tej csak akkor van, ha azt előzőleg lefejik.
Gondolok itt, például arra, hogy
Ezek sajnos mind-mind a tejtermelődés ellen ható tényezők.
Véleményem szerint minden anyukának meg kell tanulnia fejni, hiszen a fenti okon túl is bármikor előfordulhat, hogy erre szüksége lesz.
Legalább 6-8 hétig, nappal minden szoptatást követően, abból a mellből kell fejni, amelyből a csecsemő szopott. A fejés ideje ne legyen több 20 percnél, illetve addig kell fejni, amíg a mell elfogadhatóan lazává válik és megkönnyebbül. Ezzel egy időben a másik mell fejésére akkor van szükség, ha az túltelődik forró feszes, és kényelmetlen érzést okoz az anyának. A 6. hét végére általában jól bejáródnak a tejcsatornák, az anya jól meg tanul szoptatni és fejni, ezt követően szükség szerint, az anya igényei szerint, illetve e fent felsorolt okok miatt kell vagy lehet fejni.
Ha az anyának az a szándéka, hogy felhasználja a lefejt tejet, akkor nagyon fontos a higiéniai szabályok betartása. Ennek ki kell terjednie a mell tisztító lemosására és a kéz fertőtlenítésére, valamint a fejéshez használatos eszközök alapos tisztítására és fertőtlenítésére.
Ha nem ügyelnek a fejés körülményeire, az eszközök fertőtlenítésére, akkor az anyatejbe fejés közben a környezetből, a bőrünkről és az eszközökről nagyon sok baktérium kerül. Coliformátumú bélbaktériumok, staphilococcusok, és igen magas lehet a csírák száma is. Mivel az anyatej nagyon jó táptalaj, ezért a bekerült baktériumok nagyon gyorsan elszaporodnak. Ha a bekerült illetve elszaporodott baktériumok száma jelentős, akkor azok megbetegíthetik azt a csecsemőt, aki megkapja az anyatejet. Ezért ezeknek a higiéniai szabályoknak a betartására nem csak az anyatej másnak adásakor, de a saját gyermek érdekében is feltétlenül szükség van.
Szerző: Schneidler Margit
Felhasznált irodalom:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon
szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin
kiválasztódását. A prolaktin nevű hormon hatására a tejtermelő sejtek tejet
választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont a csecsemő szopása
serkenti, azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket, és ezek
üzenetet küldenek az anya agyába. Az agy veszi ezeket az üzeneteket és
prolaktint választ ki.
